Milyen építőanyagok közül válogathatunk jelenleg a piacon? Mit mire célszerű és mire nem tanácsos használni? Melyek a legjobb hőszigetelő anyagok? Mivel tudunk a legjobban dekorálni? Használható ugyanaz az anyag építésre, burkolásra és díszítésre?

Az építkezés tervezése

 

Építkezéshez készülvén, első feladatunk a tervezés. Rengeteg építőipari alapanyag áll rendelkezésünkre és érdemes számításba venni ezeknek a különböző anyagoknak a tulajdonságait is. A kulcsfontosságú kérdés az, hogy mire is szeretnénk használni a falazó anyagot? Fő falat, válasz falat, vagy esetleg csupán egy térelválasztót szeretnénk építeni?
A továbbiakban megvizsgáljuk a tégla és különböző építőanyagok jellemzőit.

Építőanyagok régen és ma

 

Az építkezés kezdetekor talán bele sem gondolunk, mekkora jelentőséggel bír, hogy milyen téglát használunk fel házunk építéséhez. Ez a döntés azonban jól meggondolandó és alapos körüljárást igényel, hiszen később ezen már nem változtathatunk. Persze ahogy telik az idő és fejlődik az építőipar is, egyre több alapanyag lát napvilágot. Régen ezzel szemben könnyebb volt a döntés, a leggyakrabban használatos alapanyagok a

  • vályog
  • szilikát
  • hagyományos kis tégla
  • salakblokk

voltak a házépítésnél.

 

Ezt követően jelentek meg a már sokkal jobb szigető képességgel rendelkező b30 tégla és gázbeton, melyekkel az építkezés is gyorsabban haladt.

Bár egyre nő a lehetőségek tárháza, van, aki még mindig inkább a hagyományos anyagokat preferálja. Az ökoházak esetében például egyre többször visszatér a vályogtégla felhasználása. Ne felejtsük el, hogy bár a mai téglák ára magasabb, ez a minőségben is megmutatkozik, hiszen a hagyományos anyagokkal szemben számtalan előnnyel rendelkeznek!

 

 

Milyen falat építsünk

 

Persze nem ugyanolyan anyagi forrásokkal rendelkezünk és tudjuk, hogy nem csak költséges egy építkezés, de ugyanúgy számolnunk kell nem várt kiadásokkal is. Ha kereteink szorosan meghatározottak, érthető, hogy első számú szempont az ár. A vastag fal és hőszigetelés együttese a legnépszerűbb kombináció, pedig a végösszeg tekintetében egy okostéglából épített ház sem sokkal költségesebb. Nézzük meg a kétféle faltípust, amik közül választhatunk:

  • egyrétegű (monolit): a tégla felelős a tartó funkcióért és a hőszigetelésért
  • kétrétegű: a hőszigetelést utólag kell megoldani, és nem árt számításba venni, hogy a dryvit rendszerek élettartama rövidebb mint egy eleve szigetelt okostégláé.

 

Az új fejlesztésű okostéglák hőszigetelő képessége 40-60%-kal jobb a hagyományos téglákhoz képest. Fontos tudni, hogy télen a fűtési energia 30%-a a falakon keresztül veszik el, és a ház hőszigetelő képességét 50%-ban a tégla adja.
2020-tól csak “közel nulla” energiaigényű épületek épülhetnek, okostégla felhasználásával pedig könnyen elérhetjük ezt a szintet, utólagos szigetelés nélkül is!

Korszerű építőanyagok, az okostéglák

 

  • Phorotherm Thermo tégla: a kőzetgyapottal töltött üregnek köszönhetően kiváló hőszigetelést biztosít, akár 100 éves élettartammal is számolhatunk, télen is falazható egészen -5 C fokig.
  • Phorotherm Klíma tégla: nagyon hasonlít a korábbi B30as téglához, de az új üregek kialakításának köszönhetően klasszisokkal jobb szigetelő képességgel rendelkezik.
  • Phorotherm tégla: legnépszerűbb tégla típus, kiváló masszív, nagy teherbírású falak építéséhez. A jobb hőszigetelés elérésének érdekében érdemes külső hőszigeteléssel is ellátni.

Hagyományos építőanyagok, falazó anyagok:

 

  • Klinker tégla: égetett anyagú építőanyag fajta. Időjárási viszontagságoknak (víz, fagy, UV sugárzás) ellenáll, burkolóanyagként és falszerkezet hőszigetelésének védelmére egyaránt használják. Mivel önmagában nem állékony, minden esetben a falazathoz kell kapcsolni.
  • Szeletelt tégla: egész tégla felhasználásával készített burkolóanyag. A külső és belső szeletek elérhetőek különböző színekben, kiválóan alkalmas kültéri és beltéri burkolásra egyaránt. Az időjárási viszontagságoknak ellenáll, ráadásul időtálló és természetes anyagának köszönhetően bármilyen anyaggal párosítva egyedi megjelenést kölcsönöz környezetének. Felhasználható járólapként vagy falburkolatként, ajtó- és ablak szemöldök kialakításához, fektetett- vagy állított párkány elemként, de pusztán dekorációs célzattal is közkedvelt építőipari alapanyag. Páratlansága abban rejlik, hogy precíz felhasználásával egész téglából kirakott felület hatását kelthetjük.
  • Ytong: kiváló hőszigetelő tulajdonságú falazó anyag, a pórusokba zárt levegőnek köszönhetően. Másnéven pórusbeton, mely kiváló belső válaszfalak építéséhez. Tűzálló és jobb hangszigetelő a téglafalhoz képest.
  • Bontott tégla: ha a belső terület felújításakor megfelelően távolítjuk el a bontott téglát, nagy mennyiségű téglát kapunk melyet felhasználhatunk válaszfal kialakításakor, kültéren kerítés lábazatához, szalonnasütőhely vagy akár kemence kialakításához. Ez utóbbi kettőhöz egyébként is a kisméretű tégla felhasználása ajánlott, mert ennek alkalmazásával könnyebben kialakítható a tagolás.
  • Gázbeton tégla: más néven szilikát. Olcsó, könnyű vele dolgozni, jó hőszigetelő és könnyen megmunkálható. Ezeknek a tulajdonságainak köszönhetően népszerű alapanyag, azonban nem szabad megfeledkezni negatív tulajdonságairól sem. Mindamellett, hogy képes térfogat növekedésre, könnyen nedvesedhet és penészedhet a fal. Egészségkárosító hatásairól nincs egyöntetű vélemény, de mielőtt bárki is kétségbe esne, tanácsos erre vonatkozó átvizsgálást kérni, ha ilyen épület vásárlása forog szóban. A mai modern gázbetont már pórusbetonnak hívják, és jóval biztonságosabb mint elődje. Fő alkotóeleme a kvarchomok, így teljesen környezetbarátnak tekinthető.

Hogyan készülnek az égetett agyagtéglák:

 

Az egyik legrégebbi építőanyag. Előállításának lépései:

  • az agyagot megőrlik
  • vízzel képlékennyé gyúrják
  • présgépen extrudálással agyag rudat készítenek
  • az agyag rudakat vágó készülékkel tégla nagyságúra darabolják
  • először levegőn szárítják
  • 1200 C körüli hőmérsékleten kiégetik

Nagyméretű és kisméretű téglák közti különbség és a védelem fontossága

 

Az első égetett téglák az ókorból származnak. Ebben az időben még lassabb eljárással készültek a téglák, nem volt egy fix, szabványméret.

A lassú eljárásnak köszönhetően tartósabb volt a végeredmény is, ez a legnagyobb különbség napjaink kisméretű téglái és a háború előtti műemlék tégla között. A tégla kültéren való felhasználásánál leggyakoribb kérdés, hogy nem fagy-e szét? Míg a fent leírtak – tehát a lassú előállítási folyamatnak köszönhetően – a műemlék tégla fagyálló, ugyanez nem mondható el a napjainkban gyártott kisméretű tégláról.

Természetesen erre is van megoldás, megfelelő minőségű impregnálószer használatával és természetesen fugázással védekezhetünk az időjárási viszontagságok ellen.

Fordítsunk elegendő figyelmet a fugázásra, hiszen ennek hiányában elég egy nagyobb esőzés és nagy mennyiségű víz kerül a tégla szeletek közötti járatokba, hidegebb idő esetén pedig a fagy visszafordíthatatlan károkat okozhat. Az impregnálással lezárjuk a tégla burkolatokat. Az impregnálószer a tégla kapillárisaiba hatolva eltömíti azokat, ennek köszönhetően nem csak a víz útját zárja el, de kiemeli a burkolat színét és véd az UV sugárzás ellen is!

Fontosnak tarjuk a környezetvédelmet, így amennyiben az ápítkezés, vagy felújítás után keletkező sitt, hulladék keletkezik, az gyűjtsük össze sittes zsákokba, majd hulladéklerakóban adjuk le, vagy konténer rendelés után egyben elszállítható a keletkezett sitt.