Napjaink egyik méltán legkeresettebb építőanyaga a téglaburkolat. Nem is csoda, hiszen természetessége az, ami oly magával ragadóvá teszi a felhasználásával készült felületeket, eszközöket. Legyen szó szeletelt tégla kerítésről, kerti lépcsőről, járólapról teraszra kandallóról, irodáról, a lakás különböző helyiségeiről és még sorolhatnánk…
Ha Te is a téglaburkolatok szerelmese vagy és érdekel az eredete, felhasználása, típusai vagy mindent tudni szeretnél róla, olvass tovább és merülj el a tégla rusztikus világában!
A tégla eredete
Gondoltad volna, hogy a tégla eredete Kr.e. 10000-re vezethető vissza? Való igaz, ez még egyszerűbb agyagtégla volt, de kicsit később az ókori Mezopotámiában már alkalmazták a sajtolt téglát, Kr.e. 3000 körül pedig megjelent az égetett tégla is, lehetővé téve ezzel a tartós szerkezetek megépítését.
Téglából készültek már a római kori építészet legnagyobb alkotásai is, de Bizánc tovább finomított a téglagyártáson. Többek között így épült meg a világörökség részét képező Hagia Szophia (elkészült: Kr.u. 360), bizánci építésű, hajdani ortodox bazilika Isztambulban.
Ezt követően a kínaiaknak sikerült olyan gyártási folyamatokat kidolgozni, amellyel ellenállóbbá és szilárdabbá tették a téglát. A 13. századra a világon mindenhol elterjedt a felhasználása. A technika európai innovációjának köszönhetően a 17. századra a téglagyártás számos változtatáson ment át, ennek köszönhetően a szegényebb rétegekhez is eljutott.
Ezt követően, a 18. századi új eljárásoknak hála lehetőség volt már nagy mennyiségben is előállítani a téglát. A 19. századra, a gépesítés bevezetésének köszönhetően közkedvelt építőanyag lett az ipari és üzleti létesítmények körében, de a korai amerikai felhőkarcolók is belőle épültek! 20. századra az újfajta termékek megjelenése, újfajta eljárások bevezetése és ötletesebb felhasználások eredményeképpen a téglagyártás addig sosem látott méreteket öltött.
A téglagyártás menete
Hajdanán, a vályogból készült téglát a napon szárították meg. Ennek igényesebb változata a kiégetett tégla. A vályog nedvesség hatására elveszti szilárdságát, ezt küszöbölik ki a kiégetéssel és ezért is lesz a kiégetett tégla tartósabb.
Az égetett tégla azonban gondosabb előkészületeket igényel, ha az anyag megválasztásáról és előkészítéséről beszélünk.
A téglagyártás tömeges gyártás, melynek fő műveleti lépései a következők:
1-2: az első két műveleti fázis az őrlés, a durva majd a finom.
3: ezt követően a megnedvesített anyagot a szállító szalagsorra préselik egy csigaprésen keresztül átgyúrva. Ezt a csigaprést úgy képzeljük el, mint egy ipari méretű húsdaráló.
4: a szalagsoron haladó rétegekből egységnyi téglákat vágnak.
5: ezt követi a szárítás.
6: a téglákat kiégetik alagút kemencében.
7: a kész téglák bálázása, csomagolása.
A mai téglák már nem egyszerű téglatest formájúak, hanem úgynevezett vázkerámiák, mivel belső szerkezetük üreges. Pontosan ennek az üreges belső szerkezetnek köszönhetően jobb hőszigetelők és mivel kevesebb anyagot tartalmaznak (ugyanakkora térfogatban), ezért könnyebbek is.
A tégla története Magyarországon
Az első téglaégető kemencék nyomai Aquincum területéről származnak vélhetően a 2-3. századból.
Ezt követő leletünk a 13. századra tehető, melyet régészek találtak Pókaszepetken. A feltárás során mészégető kemencéket találtak, mely tökéletesen megfelelt téglaégetés céljára is. A 14. századtól a téglagyártás földesúri, illetve városi kiváltság volt, ebből az időből Dömösön bukkantak elő ilyesfajta tevékenységre alkalmas kemencék.
A 19. században a téglagyártásba is betelepültek a vállalkozások, 1837-38-tól kezdtek működni a téglagyárak Kőbányán, a kiegyezés után pedig elterjedt a körkemencés égető módszer is. A tégla ekkor vált igazán keresett építőanyaggá, csak Budapesten ebben az időben 12 téglagyár működött!
Érdekesség: ennek emlékét őrzi Budán a Feneketlen-tó, mely egykor egy téglagyár anyaggödre volt!
Téglaminőség régen és ma
Azt gondolnánk, hogy a technika fejlődésének köszönhetően azzal egyenes arányosságban nő a minőség is. Ez azonban sajnos nem minden esetben igaz. A mai gyártású téglák közel sem olyan jó minőségűek, mint a háború előtti, kézi vetésű téglák. Hátrányaik közé tartozik, hogy sokkal könnyebben reped, törik, a fagyállóságot nem is említve. Ezért fontos, hogy ha minőségi végeredményt szeretnék, ne feledkezzünk meg az impregnálás fontosságáról
Ha hagyománykedvelő vagy, de legalábbis jobban bízol a régi gyártmányokban, a bontott tégla felhasználását javasoljuk
Tégláról általánosságban
Minőségét illetően a gépi tégla túl tömör, hirtelen lett kiégetve, a nagyméretű tégla ezzel szemben nincs annyira összetömörítve, ezért könnyebben át is folyik rajta a víz. Ez annak köszönhető, hogy sokkal lassabban lett kiégetve, hagyták érni az agyagot hetekig.
Tégla súlya, tégla méretei
Kisméretű tégla: 3kg – mivel ez gépi tégla, így a súlya általános.
Kisméretű tégla mérete: 12,5 x 25 x 6,5cm
Nagyméretű tégla súlya: 5-6kg – nem gépi tégla, ezért súlya sem általános.
Nagyméretű tégla mérete: 28-30cm hosszú, szélessége 14-16cm, vastagsága 6,5cm, helyesebben 6-7cm.
Felhasználása
Bár a fentiekből már egyértelmű lehet, és nem is tagadjuk, hogy a kisméretű tégla kevésbé jó minőségű, megfelelő impregnálóval remek alapanyagot varázsolhatunk belőle. Felhasználását pedig azért erőltetjük, mert sokkal tagoltabbá tudunk tenni kisebb felüleleteket. Pl.: ablak köré de kandalló esetében is klasszisokkal ízlésesebb végeredményt kapunk, ha 3 nagy tégla helyett 5 kisebbet teszünk. A kemence kialakításakor szintén praktikus, hiszen sokkal jobban lehet vele fordulni.
Fontos tehát, hogy nem leírni szeretnénk a kisméretű téglát, ráadásul régen is gyártottak kisméretű téglát, csak nem akkora mennyiségben. Természetesen mi résen vagyunk és igyekszünk ezeket a nehezebben fellelhető darabokat beszerezni, így azt is elmondhatjuk, hogy a nálunk kapható kisméretű téglák javarészt régi téglák, tehát ugyanúgy nem fagynak szét.
Téglák tisztítása
Mielőtt felhasználod a téglát, pucolatlan tégla esetén megpucolod, hogy fel tudd használni. Ha a pince hatás helyett tiszta téglákat szeretnél, a maradék maltert, malterfátylat a felhasználás után könnyen eltávolíthatod. Ehhez mindössze sósavra és gyökérkefére lesz szükséged. Azért javasoljuk a kézi tisztítást, mert így megőrizheted a téglából kialakított felület autentikus szépségét.
Cégünk ezt a tisztítást gépi eljárással végzi, ezért finomabb hatású felületet kapunk. Bár ez egy homokszórás szerű eljárás, a hozzáértő szemek könnyen észreveszik, hogy ezt követően kevésbé rusztikus hatású a megtisztított tégla felülete.
Téglák kiszerelései
Cégünknél bontott egész tégla vásárlása esetén 1 raklapnyi tégla 200-300 darabot jelent, megpucolva, malter fátylas kinézettel.
A téglaburkolatok csomagolva, zsugorfóliázott állapotban vásárolhatóak meg.
1 nm2-nyi belső szelet burkoló anyag kb. 14-18kg.
A külső szeleteket fél m2-ént csomagoljuk ugyanúgy zsugorfóliázva.
Egy kis játék a számokkal és itt jön a praktikusság, 1 raklapnyi
egész téglából 8m2
belső szeletből 48m2
külső szeletből 35m2
rakható ki (közelítő értékek)!
